Az Alapjogi Charta

Az Európai Unió Alapjogi Chartája rendkívül fontos a szakszervezetek számára. A Charta, amely védi a klasszikus polgári szabadságjogokat, például a 6. cikk "Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz", külön fejezetet is tartalmaz "Szolidaritás" címmel, amely kifejezetten a munkavállalói és szakszervezeti jogokról szól. 

1. A gyülekezés és az egyesülés szabadsága (12. cikk)

Ez a "szakszervezeti lét" alapköve. Kimondja, hogy mindenkinek joga van politikai, szakszervezeti és polgári ügyekben másokkal egyesülni. Ez védi a szakszervezetek alapításának és az azokhoz való csatlakozásnak a jogát.

2. A munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való joga (27. cikk)

Ez kötelezi a munkáltatókat, hogy megfelelő szinten és időben tájékoztassák a munkavállalókat (vagy képviselőiket, azaz a szakszervezeteket) az őket érintő döntésekről.

3. A kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való jog (28. cikk)

Ez a legfontosabb "szakszervezeti fegyver". Ez a passzus rögzíti, hogy a munkavállalóknak és szervezetüknek joguk van kollektív szerződéseket tárgyalni és kötni, illetve, hogy érdekütközés esetén kollektív fellépést kezdeményezni érdekeik védelmében, beleértve a sztrájkot is.

4. Tisztességes és méltányos munkafeltételek (31. cikk)

A Charta a biztonságos munkakörülményekért is küzd. A 31. cikk (1) bekezdése konkrétan kimondja: "Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez." A cikk kifejezetten nevesíti az egészséget és a biztonságot, és ami fontos, összeköti a méltósággal: Ez alapján a szakszervezetek nemcsak a leeső téglák ellen küzdhetnek, hanem például a munkahelyi zaklatás (mobbing) vagy a túlhajszoltság ellen is.A Charta csak akkor alkalmazandó, ha Magyarország az uniós jogot hajtja végre. Ha egy tisztán hazai munkajogi vitáról van szó, amelynek nincs uniós szála, a hazai Alaptörvény és a Munka Törvénykönyve az elsődleges, de a Charta szellemisége és az Európai Bíróság joggyakorlata ilyenkor is iránymutató.

A Charta 2009. december 1-én emelkedett jogerőre, ekkor lépett hatályba a Lisszaboni Szerződés, amely a Chartát beemelte az uniós alapszerződések szintjére. A magyar jogrendszerbe a 2010. évi CLXVIII. törvény iktatta be, de a jogi hatása visszamenőleg, a szerződés hatálybalépésének napjától (2009. december 1.) érvényes.